Opció bevételi szabály, Adható értékpapír adómentesen - Adó Online
A konkrét szerződés ismeretének hiánya miatt csak azt tudom válaszolni, hogy a leírás alapján szerintem is egy opciós jogot vásárolt az opció vevője, amelyet az ügylet lezárásáig eredményhatású tételként nem lehet könyvelni, csak követelésként. Ha valóban megtörténik a visszavásárlás, akkor az ingatlan bekerülési árát opció bevételi szabály növelni az opciós díj értékével.
Ha ez nem következik be, azaz nem hívja le az opciót, akkor azt a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni a számvitelben. A kérdezőnél csak egyéb ráfordítás van, de a szöveg elején kiderül, hogy pénzügyi műveletként értelmezi az elszámolást, tehát itt csak a szövegből lemaradt a jelző.
Egyre többen kapnak részvényt és részvényopciót a cégüktől juttatásként és ennek adózása finoman szólva is egy sötét lyuk sokaknak, pedig ez ugyanolyan juttatás, mint bármi más és ugyanúgy adózni kellene utána. Hogy mi a részvényopció, arról már itt írtam: Részvényopció céges alkalmazottaknak Balázs most a NAV-hoz fordult, hogy akkor neki hogyan is kellene adóznia a kapott opció után és főleg mikor, illetve mi az adó alapja, hiszen az opciónak éppen az a lényege, hogy nem biztos, hogy élsz vele. Amíg nem hívja le az opciót, addig is értéket képvisel, de vajon kell-e adózni utána? Ezt a választ kapta, olvasd el, ha te is hasonló cipőben jársz: Tisztelt Ügyfelünk! Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
Az opció kiírójának számít az ingatlan korábbi vevője, ahol az opciós díj mindenképpen a pénzügyi műveletek egyébbevétele lesz, a kérdés opció bevételi szabály az, hogy mikor? Az Szt, szerint hiába lesz biztos bevétel az opciós díj, csak az ügylet lezárása után számolható el a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként.
Nem világos a kérdésből, hogy az ingatlan adás-vétel milyen célt szolgált, mi váltotta ki az opciós ügylet keletkezését? A hazai szabályozásban nem vizsgáljuk azokat a kérdéseket, amelyek az IFRS rendszerében felmerülnének, pl.
Az opciós jog keletkezése a hazai szabályok szerint nem jelenti azt, hogy az eladó nem vezeti ki a könyveiből az eszközt, hiszen a háttérben gondolom létezik egy adás-vételi szerződés. Ebből következően a visszavásárlás ténye is valós ügyletnek minősül, amiből az következik, hogy az eladó egy új számlát állít ki és nem helyesbítő számlát.
Itt az ügylet során a teljesítést az adott pillanatban a vevő elfogadta és nem arról van szó, hogy minőségileg hibás volt, visszaküldték, stb. Ennek ellenére, haa az egész adás-vétel nem valós eseményen alapul, akkor valószínűleg az eredeti könyvelési tételek helyesbítését kellene elvégezni, azaz helyesbítő számlát kéne kiállítani.
Erre a kérdésre tehát nem tudok egyértelmű választ adni a konkrét tények ismerete nélkül.