A valós opciók módszere a módszer kiegészítése

Ennek egyik fontos oka az volt, hogy a nemzetközi standardalkotó testületek, például a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság és a Pénzügyi Stabilitási Tanács FSB akkor még nem fejezték be az adott problémák kezelésére szolgáló, nemzetközileg elfogadott standardokra vonatkozó munkát.
Májkrémkonzerv zsömlével kés nélkül - Noémi Cintia Kiss - [email protected]
Mára azonban lezárult a fontos, kiegészítő reformokra irányuló tevékenység, így a még megoldatlan problémákat kezelni kell. A pénzügyi szektorban jelentkező kockázatok csökkentésére irányuló további konkrét jogalkotási lépések szükségességét Az említett intézkedések azon erőfeszítések közé illeszkednek, amelyek az uniós gazdaság előtt álló tágabb kihívásokra kívánnak választ adni, különösen a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása révén egy olyan időszakban, amelyet bizonytalan gazdasági kilátások jellemeznek.
EUR-Lex - PC - EN - EUR-Lex
Ebben az összefüggésben több fontos szakpolitikai kezdeményezés indult útjára az uniós gazdaság megerősítése érdekében, mint például az európai beruházási terv és a tőkepiaci unió. Lényeges ezért, hogy valamennyi kockázatcsökkentési intézkedés harmonikusan illeszkedjen e szakpolitikai kezdeményezésekhez, továbbá a pénzügyi ágazatban a közelmúltban végrehajtott szélesebb körű reformintézkedésekhez.
Az uniós sajátosságokat és a tágabb szakpolitikai megfontolásokat tükröző, célirányos módosítások tárgyi vagy időbeli hatályát korlátozni kell, hogy azok ne csökkentsék a prudenciális keretrendszer egészének megbízhatóságát.
Egyetlen abszolút küszöbérték önmagában nem veszi figyelembe a nemzeti bankpiacok sajátosságait. Szükséges ezért, hogy a tagállamok gyakorolhassák mérlegelési jogkörüket, hogy a küszöbértéket összhangba hozzák a hazai körülményekkel, és adott esetben lefelé módosítsák.
A megoldás fokozatosan történik, a részmegoldás lépésenkénti kiterjesztésének sorozatával. Az elmélet alapján a részmegoldásokat egy faszerkezet csomópontjaiként, potenciális keresési faként ábrázolja. Minden részmegoldás leszármaztatható egy korábbi részmegoldásból szülőmelytől csupán egy kiterjesztési lépéssel különbözik; azon részmegoldások, amiket nem lehet tovább származtatni alkotják a fa leveleit. A visszalépéses keresés a keresési fát rekurzív módon járja be a gyökértől lefelé, a mélységi keresés sorrendjében. Minden egyes c csomópontban az algoritmus ellenőrzi, hogy c teljes megoldás lehet-e.
Mivel az adott intézmény mérete önmagában nem meghatározó tényező a kockázati profilja szempontjából, kiegészítő minőségi kritériumokat is szükséges alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy egy intézményt csak az összes vonatkozó kritérium együttes teljesítése esetén lehessen kis méretű és nem összetett intézménynek minősíteni, és csak ebben az esetben részesülhessen az arányosabb szabályok jelentette előnyökből.
A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság felülvizsgálta a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó nemzetközi standardot annak érdekében, hogy pontosabban meghatározza a mutató kialakításának egyes szempontjait. Ezért a tőkeáttételi mutatóval kapcsolatos adatszolgáltatás és nyilvánosságra hozatala jelenlegi rendszerének kiegészítése érdekében a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelményt kell bevezetni.
Különösen aránytalan hatással járna ez a követelmény az állami fejlesztési bankok által végzett állami hitelezés és a hivatalosan támogatott exporthitelek esetében. A tőkeáttételi mutatót ezért az ilyen típusú kitettségek esetében korrigálni kell.
Ezért olyan világos kritériumokat kell meghatározni, amelyek segítenek az ilyen hitelintézetek közfeladatának megállapításában, és amelyek kiterjednek az olyan szempontokra, mint a hitelintézet amit bináris opciókon vásárolnak helye, a végzett tevékenységek típusa, a hitelintézet célja, a közjogi szervekkel kötött garanciamegállapodások és a betétgyűjtési tevékenységre vonatkozó korlátok.
Lehetővé kell tenni azonban, hogy az ilyen hitelintézetek létesítésének formájáról és módjáról továbbra is a tagállam központi kormányzata, regionális kormányzata vagy helyi hatósága döntsön saját mérlegelési jogkörében, valamint hogy az történhessen új hitelintézet ilyen közjogi hatóságok általi létrehozásával vagy egy már létező szervezet — a valós opciók módszere a módszer kiegészítése között koncesszió révén vagy szanálási eljárás keretében — ilyen közjogi hatóságok által történő felvásárlásával vagy átvételével.
Ezért a központi szerződő fél által elszámolt származtatott ügyletekhez tartozó, az intézmények által az ügyfelektől kapott azon alapletéteket, amelyeket az intézmények a központi szerződő feleknek továbbítanak, nem kell beszámítani teljes kitettségi mértékbe.
E célból az illetékes hatóságoknak az érintett központi bankkal folytatott konzultációt követően nyilvánosan be kell jelenteniük az említett rendkívüli körülmények fennállását. A tőkeáttételi a valós opciók módszere a módszer kiegészítése vonatkozó követelményt arányosan újra kell kalibrálni, úgy, hogy ellentételezze a kizárás hatását.
Tartalomjegyzék
Ennek az újrakalibrálásnak biztosítania kell a pénzügyi stabilitást fenyegető, az adott banki szektorokat érintő kockázatok kizárását, és a tőkeáttételi mutató által biztosított ellenálló képesség fenntartását. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság a tőkeáttételi mutató puffer mértékét kifejezetten a globálisan rendszerszinten jelentős bankok által a pénzügyi stabilitásra jelentett viszonylag nagyobb kockázatok mérséklésének céljából kalibrálta, és ennek alapján ebben a szakaszban azt csak a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre kell alkalmazni.
A TLAC-standard a globálisan rendszerszinten jelentős bankokat arra kötelezi, hogy elegendő mennyiségben rendelkezzenek kiemelkedő veszteségviselő képességgel rendelkező hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségekkel annak biztosításának érdekében, hogy szanálás esetén gyorsan és zökkenőmentesen történhessen a veszteségek fedezése és a feltőkésítés.
A TLAC-standardot át kell ültetni az uniós jogba.
Mivel a TLAC-standard és az MREL célja egyaránt annak biztosítása, hogy a vállalkozások kellő mértékű veszteségviselő képességgel rendelkezzenek, a két követelmény egy közös keretrendszer egymást kiegészítő elemeit kell hogy képezze. A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményt egyedi alapon vagy összevont konszolidált alapon kell alkalmazni, attól függően, hogy a szanálandó szervezet különálló, leányvállalat nélküli intézmény-e, vagy pedig anyavállalat.
A pénzügyi holding társaság anyavállalatoknak és vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatoknak ezért ugyanúgy elegendő veszteségviselő képességgel kell rendelkezniük, mint az anyaintézményeknek.
Ezek a kötelezettségek ezért nem tekinthetők alkalmasnak a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmény teljesítésére. Másfelől a tőkeinstrumentumok és az alárendelt kötelezettségek kiemelkedő veszteségviselő képességgel rendelkeznek.
Ezek mellett a TLAC-standardnak megfelelően bizonyos mértékig el kell ismerni az egyes be nem számítható kötelezettségekkel egyenrangú pari passu kötelezettségek veszteségviselő képességét is. Az említett módszer értelmében először a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekből kell levonni az intézmény tulajdonát képező leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok állományát, majd — amennyiben a levonás mértéke meghaladja a leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket — ezeket a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokat a járulékos tőkeinstrumentumokból kell levonni.
Az egységesség biztosítása érdekében ki kell igazítani a tőkeinstrumentumok elismerhetőségi kritériumait, azaz rendelkezni kell arról, hogy a különleges célú gazdasági egységek által kibocsátott instrumentumok E célból az illetékes hatóságok feladata kell, hogy legyen, hogy jóváhagyják ezeket az eszközöket, mielőtt az intézmények azokat elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősíthetik.
Nem helyénvaló azonban, hogy az illetékes hatóságoknak előzetes engedélyhez kelljen kötniük azokat az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokat, amelyek az illetékes hatóságok által már jóváhagyott jogi dokumentáció alapján kerültek kibocsátásra, és amelyekre lényegében ugyanazok a rendelkezések irányadóak, mint azokra a tőkeinstrumentumokra, amelyeknek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumként való minősítésére az adott intézmény már előzetes engedélyt kapott az illetékes hatóságtól.
Ilyen esetekben az intézmények számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy előzetes jóváhagyás kérése helyett tájékoztassák az illetékes hatóságokat arról, hogy ilyen instrumentumokat szándékoznak kibocsátani.
Ezt kellő időben kell megtenniük az instrumentumok elsődleges alapvető tőkeinstrumentumként való besorolását megelőzően, hogy az illetékes hatóságoknak elegendő idejük legyen arra, hogy szükség esetén felülvizsgálják az eszközöket.
Navigációs menü
Figyelembe véve az EBH-nak a felügyeleti gyakorlatok további konvergenciájának elősegítése és a szavatolótőke-instrumentumok minőségének javítása terén betöltött szerepét, az illetékes hatóságoknak az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok bármilyen új típusának jóváhagyását a valós opciók módszere a módszer kiegészítése konzultálniuk kell az EBH-val.
Ezen tőkeinstrumentumok közé tartozhatnak az említett kritériumoknak megfelelő tőkeelemek és kötelezettségek, többek között alárendelt kölcsönök. Az instrumentum be nem fizetett részei nem minősíthetők szavatolótőke-instrumentumnak.
Ez nem jelenti azt, hogy a kötelezettségekre irányadó szerződéses rendelkezéseknek tartalmazniuk kellene egy olyan záradékot, amely kifejezetten előírja, hogy az instrumentumra nem vonatkoznak a beszámítási vagy nettósítási jogok. Azon prudenciális értékelésbe bevont szoftvereszközöket, amelyek értékét az intézmény szanálása, fizetésképtelensége vagy felszámolása nem érinti lényegesen, nem helyénvaló bevonni az elsődleges alapvető tőkeelemekből levonandó immateriális javak körébe.
Ez a pontosítás azért fontos, mert a szoftver tág fogalom, amely sok különböző típusú eszközt fed le, és ezek közül nem mindegyik őrzi meg az értékét fizetésképtelenség esetén.
Visszalépéses keresés – Wikipédia
Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni a szoftvereszközök értékelésében és amortizációjában fennálló különbségeket, valamint az ilyen eszközök értékesítéséből származó bevételt. Ezen felül figyelembe kell venni a szoftverekbe való beruházások szabályozási kezelése terén történt nemzetközi fejleményeket és eltéréseket, az intézményekre és biztosítókra alkalmazandó eltérő prudenciális szabályokat, valamint az uniós pénzügyi szektor sokszínűségét, ideértve az olyan nem szabályozott szervezeteket is, mint a pénzügyi technológiai cégek.
A